Országos Polgárőr Szövetség
ALAPSZABÁLYA
2012.
ELFOGADVA:
AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
Az Országos Polgárőr Szövetség
ALAPSZABÁLYA
Az Országos Polgárőr Szövetség Közgyűlése a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól
szóló 2011. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 8. § (6) bekezdés a) pontjában és 30. § (5)
bekezdésében foglaltak alapján – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Ectv.),
továbbá a Magyar Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire figyelemmel – az
alábbi Alapszabályt alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Országos Polgárőr Szövetség az önkormányzás elvén alapuló, közhasznú jogállású köztestület.
2. Az Országos Polgárőr Szövetség
a) rövidített elnevezése: Országos Polgárőrség
b) betűszóval történő megjelölése: OPSZ
c) angol nyelvű elnevezése: Nationwide Civil Self-Defense Organizations
d) német nyelvű elnevezése: Landesverband der Selbstverteidigungsorganisationen
3. Az OPSZ székhelye (levelezési címe): 1077 Budapest, Király utca 71.
4. Az OPSZ működése kiterjed Magyarország területére, hatóköre országos.
5. Az OPSZ:
a) védjegye:
b) védjegyének lajstromszáma: 200660;
c) pecsétje: kör alakban felül a külső háromnegyed körívben Országos Polgárőr Szövetség
felirat, alul a külső negyed körívben egymástól egyenlő távolságra három csillag; a középen
elhelyezkedő belső kör alakú mezőben OPSZ szöveggel, amelyet két oldalról stilizált kéz
rajzolatok fognak közre a külső félköríves felirattal és csillagokkal körülhatárolva.
6. Az OPSZ valamint a képviseletére feljogosított személyek Magyarország címerét hivatali feladataik
ellátása során engedély nélkül használhatják (2011. évi CCII. törvény 1. § (1) bekezdés).
Az OPSZ valamint a képviseletére feljogosított személyek által használt címeres körbélyegző
megjelölését a 2011. évi CCII. törvény 3. §-a határozza meg.
2
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
7. Az OPSZ mint közhasznú jogállású köztestület az 1991. évben megalakult és a Fővárosi Bíróság
által a 3664/2011. megyei nyilvántartási számon és az 5603/2011. országos nyilvántartásbeli
azonosító számon nyilvántartott Országos Polgárőr Szövetség általános jogutóda. Az OPSZ a
demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik. Az OPSZ jogállását rögzítő szabályokat a
Ptv. határozza meg.
8. Az OPSZ célja – a Ptv. 9. §-ban meghatározott közigazgatási hatósági és egyéb feladatok
végrehajtásával – a közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük
biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára a polgárőrség szervezeti rendjében hatékony
cselekvési lehetőség biztosítása, továbbá a közbiztonság megszilárdításában fontos szerepet betöltő
polgárőr szervezetek törvényes, szakszerű és célszerű működésének elősegítése.
9. Az OPSZ a Ptv. preambulumában meghatározott közfeladatokhoz (a közbiztonság és a közrend
fenntartásának állami feladatához) kapcsolódóan – az Ectv. 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően – közhasznú tevékenységként folytatja a Ptv. 9. § (1)-(2) bekezdéseiben rögzített
feladatainak teljesítését.
10. Az OPSZ:
a) nyilvántartott tagsággal rendelkezik (Ptk. 61. § (1) bekezdés);
b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból (Ectv.
34. § (1) bekezdés a) pont);
c) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban
meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását
nem veszélyeztetve végez (Ectv. 34. § (1) bekezdés b) pont);
d) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában
(Alapszabályában) meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja (Ectv. 34. § (1)
bekezdés c) pont);
e) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független
és azoknak anyagi támogatást nem nyújt (Ectv. 34. § (1) bekezdés d) pont, és Ptv. 2. § (2)
bekezdés);
f) a Ptv.-ben meghatározott együttműködés során közreműködik meghatározott állami, illetve
önkormányzati feladatok ellátásában (Ptv. 6. § (1)-(2) bekezdés);
g) céljainak és feladatainak megvalósítása során nem avatkozik be önálló jogi személyiségű
tagszervezeteinek működésébe mindaddig, amíg az adott tevékenység a hatályos
jogszabályokkal, az OPSZ Alapszabályával, az OPSZ szabályzataival, az OPSZ közgyűlési
határozataival, az OPSZ Felügyelő Bizottságának és az OPSZ Etikai Bizottságának
határozataival, illetőleg az OPSZ Elnökségének határozataival összhangban van;
h) a közfeladatok ellátásával kapcsolatos adatai közérdekűek, tevékenységének és
gazdálkodásának legfontosabb adatait az Ectv. 30. § (1) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően nyilvánosságra hozza az OPSZ hivatalos honlapján (www.opsz.hu)
11. Az OPSZ közigazgatási hatósági feladatait a Ptv. 9. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltak,
míg a további feladatait a Ptv. 9. § (2) bekezdésének a)-h) pontjaiban foglaltak határozzák meg.
AZ OPSZ SZERVEZETE
12. Az OPSZ szervezete
a) az OPSZ tagjaiból;
b) a Közgyűlésből és a Közgyűlés által megválasztott bizottságokból;
3
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
c) az OPSZ Elnökségéből, annak szakmai tagozataiból és munkabizottságaiból, valamint
d) az OPSZ munkaszervezetéből áll.
13. A Közgyűlés és az Elnökség az OPSZ vezető testületei.
A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE
14. Polgárőr szervezetként bírósági nyilvántartásba vett szervezetek OPSZ-be történő felvételének
feltételeit a Ptv. 7. § (2) bekezdése, 8. § (4) bekezdése és az OPSZ Alapszabálya határozza meg.
AZ OPSZ TAGSÁGA
15. Az OPSZ tagsága a Ptk. 61. § (6) bekezdésében és az Ectv. 4. § (2) bekezdése szerint bírósági
nyilvántartásba vett
a) területi (megyei, fővárosi) polgárőr szövetségekből (a továbbiakban: megyei polgárőr
szövetségek) és
b) polgárőr egyesületekből (a megyei polgárőr szövetségek és a polgárőr egyesületek a
továbbiakban együtt: tagszervezetek)
áll (Ptv. 2. § (1) bekezdés a)-b) pont).
16. A köztestületté alakult OPSZ Alapszabályának elfogadása előtt bírósági nyilvántartásba vett
tagszervezet (a tagegyesület és a megyei tagszövetség mint a köztestület jogelődének
nyilvántartott tagja) a Ptv. 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyilatkozik arról,
miszerint a köztestületté alakult OPSZ Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, és kéri
az OPSZ Elnökségétől az OPSZ tagjaként történő regisztrálását, illetve tagsági viszonyának
elismerését.
Ezen nyilatkozat megtételével, a köztestületté alakult OPSZ Alapszabályának elfogadásával és az
OPSZ Elnökségének a tagsági viszony elismeréséről és az OPSZ tagjaként történő regisztrálásról
rendelkező határozatával a bírósági nyilvántartásba vett tagszervezet a közhasznú jogállású
köztestületté alakult OPSZ tagjává válik. (Ptv. 30. § (5) bekezdés)
17. A köztestületté alakult OPSZ Alapszabályának elfogadása után megalakult (bírósági
nyilvántartásba vett) új polgárőr szervezet (Ptv. 2. § (1) bekezdés a)-b) pont) a Ptv. 8. § (4)
bekezdésében foglalt követelmények teljesítése mellett akkor vehető fel az OPSZ-be, ha magára
nézve kötelezőnek elfogadja a saját székhelye szerinti törvényszéknél bejegyzett megyei polgárőr
szövetség alapszabályát és szabályzatait, és ez a megyei polgárőr szövetség kérelme alapján a
tagjai közé felvette és ennél a megyei polgárőr szövetségnél a szövetségi tagsága fennáll.
18. A köztestületté alakult OPSZ Alapszabályának elfogadása után megalakult (bírósági
nyilvántartásba vett) új polgárőr szervezet (Ptv. 2. § (1) bekezdés a)-b) pont), amelynek bejegyzett
székhelye Budapest Főváros vonzáskörzetéhez tartozó településen van – az ésszerű
szolgálatszervezés követelményére figyelemmel –, a Ptv. 8. § (4) bekezdésében foglalt feltételek
teljesítése mellett tagként felvehető az OPSZ-be, ha a saját székhelye szerinti törvényszéknél
bejegyzett megyei polgárőr szövetség helyett a Fővárosi Törvényszéknél bejegyzett fővárosi
polgárőr szövetség alapszabályát és szabályzatait magára nézve kötelezőnek elfogadja, és ez a
fővárosi polgárőr szövetség kérelme alapján a tagjai közé felvette.
4
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
19. A köztestületté alakult OPSZ Alapszabályának elfogadása után megalakult (bírósági
nyilvántartásba vett) új polgárőr szervezet (Ptv. 2. § (1) bekezdés a)-b) pont), amelynek székhelye
Budapest Főváros vonzáskörzetéhez tartozó településen van, az e pontban rögzített egyéb
feltételek fennállása mellett akkor vehető fel a Fővárosi Törvényszéknél bejegyzett fővárosi
polgárőr szövetség tagjai közé, ha ezzel a saját székhelye szerinti törvényszéknél bejegyzett
megyei polgárőr szövetség elnöksége egyetért.
A TAGFELVÉTEL RENDJE
20. A köztestületté alakult OPSZ Alapszabályának elfogadása után megalakult új polgárőr szervezet
(Ptv. 2. § (1) bekezdés a)-b) pont) a megyei polgárőr szövetséghez és az OPSZ-hez történő
tagfelvételére irányuló kérelmét a megyei (fővárosi) polgárőr szövetséghez nyújtja be.
A megalakult új polgárőr szervezet megyei (fővárosi) polgárőr szövetségi tagfelvételéről a megyei
(fővárosi) polgárőr szövetség elnöksége az alapszabályukban kapott felhatalmazás alapján soron
kívül határoz.
21. A megyei (fővárosi) polgárőr szövetség elnöksége a polgárőr egyesület felvételi kérelmét
haladéktalanul megküldi az OPSZ elnökének.
Az OPSZ Elnöksége a felvételi kérelemről a Ptv. 8. § (4) bekezdésében foglalt határidőn belül a
megyei polgárőr szövetség javaslata alapján határoz, és döntéséről a megyei polgárőr szövetséget,
valamint az újonnan megalakult polgárőr szervezetet is értesíti.
AZ OPSZ TAGJAINAK NYILVÁNTARTÁSA
22. Az OPSZ tagjainak nyilvántartásában rögzíteni kell a tagszervezet alábbi adatait:
a) a tagszervezet neve,
b) a tagszervezet székhelye,
c) a tagszervezet bírósági nyilvántartási száma és a nyilvántartást vezető bíróság megnevezése,
d) a tagszervezet megalakulásának dátuma (a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre
emelkedésének napja),
e) a tagszervezet adószáma,
f) a tagszervezet bankszámlaszáma és számlavezető bankjának megnevezése.
23. A tagszervezet (törvényes képviselője) a tagszervezet nyilvántartott adataiban bekövetkezett
változást – a tudomásszerzés napjától számított 15 napon belül – írásban bejelenti az OPSZ-nek.
Az OPSZ a bejelentett változást a tagnyilvántartásban haladéktalanul átvezeti.
A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE
24. Megszűnik az OPSZ tagjának tagsági viszonya és törölni kell az OPSZ nyilvántartásából azt a
polgárőr szervezetet (tagszervezetet),
a) amely tagszervezet a Ptk. 64. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltak alapján megszűnik,
b) amely a tagsági viszonyától írásban lemond,
c) amely polgárőr szervezetként történő működését megszünteti,
5
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
d) amely a tudomására jutástól számított 30 nap alatt, de legkésőbb a területi polgárőr
szövetség vagy az OPSZ által meghosszabbított határidőn (póthatáridőn) belül nem zárja ki
tagjai sorából azt a személyt, aki a Ptv. 10. § (3) bekezdés c) pontja értelmében nem lehet
polgárőr,
e) amely nem rendelkezik a Ptv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában vagy a Ptv. 7. § (2)
bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodással,
f) amely a Ptv. 9. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott hatósági és egyéb feladatok
teljesítéséhez szükséges, írásban kért adatszolgáltatást ismételt felhívásra sem teljesíti,
g) amely a Ptv. 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vállalt kötelezettsége ellenére
szándékosan vagy súlyos gondatlanságból felhívás ellenére sem tartja be az OPSZ
Alapszabályában vagy más szabályzatában foglalt, rá vonatkozó szabályokat,
h) amely a pénzügyi elszámolásra vonatkozó kötelezettségét írásbeli felszólításban megjelölt
határidőn belül, illetve az ésszerűen meghatározott póthatáridőn belül sem teljesíti,
i) amely a tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésével az esedékességtől számított 60 napot
meghaladóan késedelembe esik, és a tagdíjfizetési kötelezettségét írásban közölt felszólítás
ellenére további 30 napon belül sem teljesíti.
AZ OPSZ TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
25. Az OPSZ tagnyilvántartásában és a megyei polgárőr szövetségek tagnyilvántartásában is
nyilvántartott polgárőr egyesületek és területi polgárőr szövetségek (Ptv. 2. § (1) bekezdés a)-b)
pont) a tagegyesületi jogviszonyuk alapján azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.
Az OPSZ tagjaként nyilvántartott megyei polgárőr szövetségeket a tagszervezeti jogviszonyuk
alapján úgyszintén azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik. Ettől eltérni csak az
Alapszabályban foglalt felhatalmazás alapján lehet.
26. A tagszervezet
a) tevékenységét, szervezeti rendjét és szabályzatait – a jogszabályok keretei között – az OPSZ
Alapszabályával, valamint egyéb szabályzataival összhangban önállóan, sajátos helyi,
területi körülményeinek megfelelően határozza meg;
b) célkitűzései megvalósítása érdekében feladatainak teljesítését a Ptv. 6. § (1) bekezdésében
meghatározott együttműködő szervekkel összehangolja;
c) tagjai, küldöttei és tisztségviselői útján részt vesz az OPSZ munkájában;
d) iratain jogosult az „Országos Polgárőr Szövetség tagszervezete” megjelölés és az OPSZ
jelképének (védjegyének) használatára (Ectv. 8. § (1) bekezdés);
e) elektronikus úton rendszeresen megkapja az OPSZ testületi határozatait, a Polgárőr
Magazin lapszámát és az OPSZ központi kiadványait;
f) betekinthet a testületi ülések jegyzőkönyveibe, emlékeztetőibe, azokról saját költségén
másolatot készíthet;
g) az OPSZ bármely szervének jogsértő határozata ellen – a tudomására jutástól számított 30
napon belül – bírósági eljárást kezdeményezhet;
h) részt vehet az OPSZ által meghirdetett pályázatokon, rendezvényeken;
i) a lehetőségeknek megfelelően delegálhatja vezetőjét (képviselőjét) az OPSZ központi
továbbképzéseire.
6
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
27. A tagszervezet köteles
a) megtartani a jogszabályokban, az OPSZ Alapszabályában, Szolgálati Szabályzatában, Etikai
Szabályzatában, és egyéb szabályzataiban, az OPSZ Közgyűlésnek és Elnökségének a
határozataiban előírtakat;
b) fizetni a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat;
c) a birtokolt OPSZ vagyontárgyat a jó gazda gondosságával megóvni, e vagyontárgyakért a
birtoklás, használat idején felelősséggel tartozik;
d) az OPSZ tagsággal összefüggésben vállalt feladatait elvárható módon teljesíteni;
e) szakmai tevékenységéről rendszeresen írásos beszámolót készíteni.
28. A tagegyesület a tagszövetség részére beszámolóját a tárgyévet követő év január 15. napjáig
készíti el és küldi meg; a tagszövetség beszámolóját az OPSZ részére a tárgyévet követő év január
31. napjáig készíti el és küldi meg.
29. A megyei (fővárosi) polgárőr szövetség – az OPSZ Alapszabályával összhangban – saját
alapszabályának megfelelően rögzíti
a) a megyei (fővárosi) polgárőr szövetség a Ptv. 7. §-ban foglaltaknak megfelelő célját
(Alapszabály 8. pont),
b) az országos polgárőr szövetségi tagság és a megyei polgárőr szövetségi tagság feltételeit és
a tagság megszűnésének eseteit (Alapszabály 16-19. pontja, 24. pontja és 40-42. pontja),
c) az OPSZ-nek a megyei polgárőr szövetség és tagegyesületei felé irányuló ellenőrzési és
szakfelügyeleti jogkörét, továbbá a megyei polgárőr szövetségnek a tagegyesületei felé
irányuló ellenőrzési és szakfelügyeleti jogkörét,
d) az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott és az OPSZ-en keresztül kapott költségvetési
támogatásnak a tagegyesületek között történő szétosztására irányuló normatív szabályokat
és a támogatással való elszámolás kötelezettségét.
30. A polgárőr egyesület – az OPSZ Alapszabályával összhangban – saját alapszabályában
megfelelően rögzíti
a) a polgárőr egyesület a Ptv. 3. §-ban foglaltaknak megfelelő célját (Alapszabály 8. pont,
b) a megyei polgárőr szövetségi tagság és az országos polgárőr szövetségi tagság feltételeit és
a tagság megszűnésének eseteit (Alapszabály 16-19. pontja, 24. pontja és 40-42. pontja),
c) annak elfogadását, miszerint az a megyei polgárőr szövetség, amelynek tagja – és szükség
esetén az OPSZ – közvetlenül szakfelügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorolhat a polgárőr
egyesület felett,
d) az OPSZ-en, illetve a megyei polgárőr szövetségen keresztül kapott támogatással
kapcsolatos elszámolási kötelezettséget.
31. Az OPSZ belső szabályzatai a tagszervezeteket érintő további jogokat és kötelességeket
állapíthatnak meg, amelyek nem lehetnek ellentétesek jogszabályokkal, és az Alapszabályban
foglaltakkal.
A tagszervezetek alapszabályai és szabályzatai nem lehetnek ellentétesek a jogszabályokban, az
OPSZ Alapszabályában és belső szabályzataiban foglaltakkal.
A TAGEGYESÜLET POLGÁRŐR TAGJA
32. A polgárőr a Ptv.-ben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban közfeladatot ellátó
személynek minősül.
7
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
A polgárőr közfeladatot ellátó személyként és a magánéletében is köteles az OPSZ-hez méltó
magatartást tanúsítani.
33. A tagegyesület polgárőr tagja a Ptv. 10. § (3) bekezdésében meghatározott olyan személy lehet, aki
a) a 18. életévét betöltötte,
b) az egyesület alapszabályát, valamint az OPSZ Alapszabályát, és az OPSZ szabályzatait
magára nézve kötelezőnek elfogadja,
c) kötelezettséget vállal a Ptv.-ben, az OPSZ Alapszabályában, valamint az egyesület
alapszabályában meghatározott célok megvalósítása érdekében történő személyes
közreműködésre,
d) kötelezettséget vállal az egyesületi tagdíj fizetésére,
e) cselekvőképes, büntetlen előéletű, és ezen feltételeknek való megfeleléséről a Ptk. szerint
jognyilatkozatot tesz,
f) polgárőr rendezvényen az Alapszabály mellékletében foglalt szövegnek megfelelően
fogadalmat tett.
34. A Ptv. 10. § (3) bekezdésének c) pontja értelmében és az OPSZ Alapszabályának 33. pont e)
alpontja alkalmazásában büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni
elítéltetéséről az a személy, aki a Btk. 101. §-ában foglaltak alapján a törvény erejénél fogva vagy
bírósági határozat alapján vagy kegyelem útján mentesítésben részesült a büntetett előélethez
fűződő hátrányok alól.
AZ OPSZ TISZTELETBELI ELNÖKE
35. Az OPSZ tiszteletbeli elnöke az a természetes személy lehet, akit az OPSZ korábbi
tisztségviselőjeként kifejtett tevékenysége alapján a Közgyűlés az OPSZ tiszteletbeli elnökévé
nyilvánít.
36. Az OPSZ tiszteletbeli elnöke az OPSZ elnökének felkérése, illetve megbízása alapján képviselheti
az OPSZ-t, és tanácskozási joggal részt vehet az OPSZ Közgyűlésén és elnökségi ülésein
(Ptk. 62. § (4) bekezdés).
AZ OPSZ TISZTELETBELI TAGJA (A TISZTELETBELI POLGÁRŐR),
AZ OPSZ PÁRTOLÓ TAGJA
37. Az OPSZ tiszteletbeli tagja (a tiszteletbeli polgárőr) csak az a természetes személy lehet, akit a
Polgárőrség érdekében kifejtett tevékenysége illetve közéleti szereplése alapján az Elnökség
határozattal az OPSZ tiszteletbeli tagjává (tiszteletbeli polgárőrré) nyilvánít (Ptk. 62. § (4)
bekezdés).
38. Az OPSZ pártoló tagja lehet az a jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, aki (amely) folyamatos, kiemelkedő anyagi és erkölcsi hozzájárulásával elősegíti az
OPSZ működését, célkitűzései elérése érdekében szükséges feladatai megvalósítását. A pártoló
tagot az Elnökség határozattal emeli az OPSZ tagjai sorába.
8
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
39. Az OPSZ tiszteletbeli tagjának (a tiszteletbeli polgárőrnek) és az OPSZ pártoló tagjának tagsága
a) lemondással;
b) az Elnökség döntése alapján;
c) megszűnéssel, illetve elhalálozással
szűnik meg.
A MEGYEI (FŐVÁROSI) POLGÁRŐR SZÖVETSÉG TAGSÁGA
40. Az OPSZ alapító tagjának minősülő, megyei (fővárosi) polgárőr szövetség tagja az a polgárőr
egyesület, illetve az a területi polgárőr szervezet (Ptv. 2. § (1) bekezdés a)-b) pont) lehet,
amelynek székhelye a megyei (fővárosi) polgárőr szövetség székhelyével azonos megyében
(fővárosban) van, és amely magára nézve kötelezőnek ismeri el az OPSZ Alapszabályát és
szabályzatait továbbá a megyei (fővárosi) polgárőr szövetség alapszabályát és szabályzatait, és
megfelel a Ptv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, vagy a Ptv. 7. § (2) bekezdésében illetve a 8. § (4)
bekezdésében meghatározott feltételeknek.
41. Az ésszerű szolgálatszervezés igényére figyelemmel – a 40. pontban foglaltaktól eltérően – a
Fővárosi Törvényszéknél bejegyzett, az OPSZ alapító tagjának minősülő, fővárosi polgárőr
szövetség tagja lehet a Budapest főváros vonzáskörzetéhez tartozó településen bejegyzett
székhellyel rendelkező polgárőr szervezet, ha a székhelye szerint illetékes megyei polgárőr
szövetség elnöksége ehhez hozzájárul, és megfelel a Ptv.-ben és az Alapszabályban meghatározott
további feltételeknek.
42. A polgárőr egyesület, valamint a köztestületté alakult OPSZ Alapszabályának elfogadása után
esetlegesen megalakuló új területi polgárőr szövetség (Ptv. 2. § (1) bekezdés b) pont) csak egy
megyei polgárőr szövetségnek lehet a tagja.
AZ OPSZ KÖZGYŰLÉSE
43. A Közgyűlés az OPSZ legfőbb döntéshozó szerve, amelynek tagjai
a) az OPSZ elnöke;
b) a köztestületté alakult OPSZ alapító tagjának tekintendő, megyei (fővárosi) polgárőr
szövetségek elnökei (megyei polgárőr szövetségenként egy-egy fő) összesen 20 fő;
c) a polgárőr egyesületek képviseletében
a fővárosból 10 fő,
Baranya megyéből 8 fő,
Bács-Kiskun megyéből 10 fő,
Békés megyéből 8 fő,
Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 10 fő,
Csongrád megyéből 8 fő,
Fejér megyéből 8 fő,
Győr-Moson-Sopron megyéből 8 fő,
Hajdú-Bihar megyéből 10 fő,
Heves megyéből 8 fő,
Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 8 fő,
Komárom-Esztergom megyéből 8 fő,
Nógrád megyéből 8 fő,
Pest megyéből 10 fő,
9
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
Somogy megyéből 8 fő,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből 10 fő,
Tolna megyéből 8 fő,
Vas megyéből 8 fő,
Veszprém megyéből 8 fő,
Zala megyéből 8 fő,
összesen 193 fő.
44. Az OPSZ Közgyűlésén állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt:
a) az Elnökség nem közgyűlési képviselő tagjai,
b) az OPSZ Elnöksége szakmai tagozatainak és a munkabizottságainak vezetői,
c) a tiszteletbeli elnök,
d) a tiszteletbeli tagok (a tiszteletbeli polgárőrök),
e) a pártoló tagok és
f) az OPSZ munkaszervezetének igazgatási vezetője,
g) az OPSZ munkaszervezetének adminisztratív igazgatója,
h) az OPSZ munkaszervezetének gazdasági igazgatója,
i) az OPSZ jogásza (az OPSZ ügyvédje),
j) az OPSZ könyvvizsgálója,
k) az OPSZ belső ellenőre.
l) az OPSZ sajtófőnöke.
A KÖZGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
45. A Közgyűlés valamennyi tagja (Alapszabály 43. pont) közgyűlési képviselő.
Az OPSZ Közgyűlésén képviselő csak polgárőrként tevékenykedő, polgárőr egyesületi tag lehet
(Ptv. 8. § (5) bekezdés).
A közgyűlési képviselő:
a) egy, át nem ruházható mandátummal rendelkezik – a Közgyűlésen egy szavazata van;
b) szavazati és tanácskozási joggal rendelkezik, és felszólalással, vélemény-nyilvánítással
részt vehet a Közgyűlés munkájában;
c) megkapja (elektronikus úton) a Közgyűlés előterjesztéseit, határozatait;
d) írásban kérdést, észrevételt, javaslatot tehet az OPSZ vezető testületeihez, az OPSZ
bizottságaihoz.
46. A közgyűlési képviselő mandátuma megszűnik:
a) mandátumról történő írásbeli lemondásával;
b) polgárőr egyesületi tagsági viszonyának megszűnésével;
c) visszahívásával;
d) elhalálozásával.
A KÖZGYŰLÉSI KÉPVISELŐ MEGVÁLASZTÁSÁNAK RENDJE
47. Az OPSZ közgyűlési képviselőjének megválasztására irányuló, megyei (fővárosi) közgyűlést a
bírósági nyilvántartásba vett alapító tagnak tekintendő megyei (fővárosi) polgárőr szövetségek
elnökei hívják össze.
10
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
Az OPSZ-közgyűlési képviselőt választó, megyei (fővárosi) közgyűlésen a megyei (fővárosi)
polgárőr szövetségnél tagsági jogviszonnyal rendelkező valamennyi polgárőr egyesület bírósági
nyilvántartásba vett törvényes képviselője (elnöke) szavazati joggal és egy-egy szavazattal
rendelkezik.
Az OPSZ-közgyűlési képviselőt választó, megyei (fővárosi) közgyűlés határozatképes, ha a
megyei (fővárosi) polgárőr szövetség tagegyesületeinek több mint a fele törvényes képviselőjének
(elnökének) részvételével képviselve van.
48. Az OPSZ-közgyűlési képviselőt választó, megyei (fővárosi) közgyűlésen a megyei (fővárosi)
polgárőr szövetség elnöke és a megyei (fővárosi) polgárőr szövetség tagegyesületeinek elnökei az
OPSZ-közgyűlési képviselőjének jelölésére jogosultak.
A közgyűlési képviselőt választó, megyei (fővárosi) közgyűlés az (Alapszabály 43. c) pont
szerinti) OPSZ-közgyűlési képviselőt nyílt vagy titkos szavazással és egyszerű szótöbbséggel
választja meg.
Az OPSZ-közgyűlési képviselők részére a megbízólevelet (mandátumot) a megyei (fővárosi)
polgárőr szövetség elnöke az OPSZ-közgyűlési képviselőt választó, megyei (fővárosi) közgyűlés
határozata alapján állítja ki.
A KÖZGYŰLÉS KIZÁRÓLAGOS HATÁSKÖRE
49. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Ptv. 8. § (6) bekezdés a)-e) pontjaiban
foglaltaknak megfelelően
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az OPSZ elnökének, elnökhelyetteseinek és alelnökeinek megválasztása és visszahívása;
c) az OPSZ elnökségi tagjainak megválasztása és visszahívása;
d) az OPSZ Felügyelő Bizottsága elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak megválasztása és
visszahívása;
e) továbbá az OPSZ könyvvizsgálójának megválasztása, illetve felmentése;
f) az OPSZ Etikai Bizottsága elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak megválasztása és
visszahívása;
g) a Jelölő és Választási Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása;
h) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi pénzügyi és
szakmai terv elfogadása;
i) az OPSZ közép és hosszú távú stratégiai célkitűzéseinek megállapítása és módosítása;
j) az OPSZ Elnöksége éves beszámolójának elfogadása;
k) az OPSZ éves közhasznúsági jelentésének (a beszámoló közhasznúsági mellékletének)
elfogadása;
l) a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása;
m) az Etikai Bizottság éves beszámolójának elfogadása;
n) a tagdíjfizetés elveinek és a tagdíj mértékének megállapítása;
o) az „OPSZ tiszteletbeli elnöke” cím adományozása és a cím visszavonása;
p) Közgyűlési képviselő kizárása a Közgyűlés tagjai közül;
q) bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Közgyűlés magához vonja.
A KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA
50. A Közgyűlést (rendes közgyűlést) össze kell hívni
11
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
a) évente legalább egy alkalommal, legkésőbb az adózás rendje szerinti beszámolási
(mérlegbeadási) határidő lejáratát megelőző hónap utolsó napjáig;
b) négy évenként tisztújítás céljából legkésőbb a tárgyév ötödik hónapjának utolsó napjáig
(Ectv. 37. § (2) bekezdés a) pont).
51. A tisztújító és az éves beszámoló Közgyűlés összevontan, a beszámoló Közgyűlésre vonatkozó
határnap figyelembevételével is megtartható.
52. Rendkívüli Közgyűlést össze kell hívni, ha
a) az Elnökség tagjainak legalább kétharmada az ok és a cél megjelölésével írásban
kezdeményezi;
b) a közgyűlési képviselők egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri (Ptk. 63. §
(2) bekezdés);
c) a bíróság elrendeli (Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pont);
d) a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása
érdekében kezdeményezi;
e) a Felügyelő Bizottság indítványozza (Ectv. 41. § (4) bekezdés).
53. A rendkívüli Közgyűlés összehívására az Alapszabály 52. pont c)-d) alpontjaiban foglalt
esetekben az ügyészségi vagy a bírósági határozatban foglalt határidő, más esetekben az Ectv. 41.
§ (4) bekezdésében foglalt határidő az irányadó.
A rendkívüli közgyűlést szükség szerint az OPSZ elnöke – akadályoztatása esetén a
helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő – bármikor összehívhatja.
54. A rendes Közgyűlést illetve a tisztújító Közgyűlést az OPSZ elnöke – akadályoztatása esetén a
helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő – hívja össze. Az Ectv. 41. § (4) bekezdésében
meghatározott esetekben a Felügyelő Bizottság is jogosult a Közgyűlés összehívására.
55. A Közgyűlés kötelező összehívását az OPSZ elnöke, illetőleg az őt tartós távollétében helyettesítő
vezető tisztségviselő nem tagadhatja meg, időpontját nem odázhatja el.
56. A Közgyűlést írásban kézbesített meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell a
Közgyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt (meghirdetett) napirendjét, valamint a képviselői
mandátum igazolására vonatkozó kötelezettségre, valamint a távolmaradás következményeire
történő figyelemfelhívást.
57. Az évi rendes Közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 (tizenöt), a
rendkívüli Közgyűlését legalább 8 (nyolc) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg
kézbesíteni.
58. A meghívóval együtt, de legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző nyolcadik napig kézbesíteni kell
a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásos előterjesztéseket (dokumentumokat).
59. A meghívót és a javasolt napirendhez készült előterjesztéseket (dokumentumokat) elektronikus
úton, szükség esetén postai úton, faxon vagy futárral kell kézbesíteni.
12
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
A KÖZGYŰLÉS ELNÖKE, A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ,
A HITELESÍTŐK ÉS A KÖZGYŰLÉS NYILVÁNOSSÁGA
60. A Közgyűlés levezető elnöke az OPSZ elnöke, vagy az általa kijelölt elnökhelyettes vagy más
elnökségi tag, ennek hiányában az Elnökség jelen lévő tagjai közül felkért személy.
61. A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlévők
közül megválasztott személy.
62. A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő Közgyűlési
képviselők közül megválasztott legalább két személy.
63. Az OPSZ Közgyűlése nyilvános. Az OPSZ Közgyűlésének nyilvánossága jogszabályban
meghatározott esetekben korlátozható (Ectv. 37. § (1) bekezdés).
A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE,
A HATÁROZATHOZATAL RENDJE, A HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGA
64. A Közgyűlés
a) határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező közgyűlési képviselők több, mint a fele
jelen van, és ezt a közgyűlési képviselők a helyesen kiállított megbízóleveleik felmutatását
követően a jelenléti íven sajátkezű aláírásukkal igazolják;
b) az ügyintéző és képviseleti szerveket, illetve a tisztségviselőket nyílt szavazással választja
meg;
c) minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére
tekintettel a levezető elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg azt a jelen lévő közgyűlési
tagok közül legalább tíz személy név szerint indítványozza.
65. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, arra jogosultaktól származó,
személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az
érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
66. A határozatképtelenség miatt 15 (tizenöt) napon belül megismételt újabb Közgyűlés a jelenlévő
szavazati joggal rendelkező Közgyűlési képviselők számára tekintet nélkül határozatképes,
feltéve, hogy a megismételt Közgyűlést azonos napirenddel hívják össze, és a szavazati joggal
rendelkező közgyűlési tagokat előzetesen írásban figyelmeztették a távolmaradás ilyen
következményére.
67. A Közgyűlésről minden esetben hangfelvétel készül, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely
tartalmazza
a) a megjelent és szavazati joggal rendelkező közgyűlési tagok számát és névsorát (jelenléti ív);
b) a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását;
c) az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve,
valamint
d) a leadott szavazatok számát és ezek arányát („igen”, „nem” és „tartózkodás” szerint);
e) az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével.
A megtárgyalt dokumentumokat a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
13
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
68. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, a legalább kettő megválasztott
jegyzőkönyv hitelesítő kézjegyével hitelesíti, valamint szükség szerint az OPSZ jogásza
ellenjegyzi. A jegyzőkönyvbe az írásbeli felvételt és hitelesítést követően bármely közgyűlési
képviselő betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot (jegyzőkönyv kivonatot) kérhet.
69. A Közgyűlés határozatairól az OPSZ munkaszervezete nyilvántartást vezet, amelybe – kérésére –
bármely tag betekinthet. Az OPSZ működését illetően közérdekű, valamint a szolgáltatásai
igénybevételének módjára, továbbá a beszámolóira vonatkozó határozatok nyilvánosságára az
Alapszabály 10. pontjának h) alpontja és az Ectv. 30. § (1) bekezdése az irányadó.
70. A Közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Közgyűlés rendjét
jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva:
a) megnyitja a Közgyűlést; szünetet rendelhet el;
b) megállapítja a határozatképességet;
c) ismerteti a meghirdetett napirendet;
d) az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja, és szükség esetén megvonja a szót;
e) összegzi, megfogalmazza és szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat;
f) megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat;
g) berekeszti a Közgyűlést.
71. A levezető elnök a Közgyűlés rendjének fenntartása érdekében:
a) korlátozhatja a hozzászólásokat, a kérdések számát és a hozzászólások időtartamát;
b) megállapítja a hozzászólások sorrendjét;
c) az OPSZ tekintélyét illetve a Közgyűlés rendjét sértő magatartást tanúsító személyt rendre
utasíthatja;
d) ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki a Közgyűlés rendjét
figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen
kiutasíthatja a Közgyűlésről.
AZ OPSZ BIZOTTSÁGAI
72. Az OPSZ bizottságai:
a) a Jelölő és Választási Bizottság,
b) a Felügyelő Bizottság,
c) az Etikai Bizottság.
A Közgyűlés meghatározott feladatok ellátására más bizottságot is létrehozhat.
AZ OPSZ JELÖLŐ ÉS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGA
73. A Jelölő és Választási Bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról – megyei polgárőr
szövetségenként egy-egy fő – az OPSZ elnökének javaslata alapján a Közgyűlés határoz
(Alapszabály 49. pont g) alpontja).
74. A Jelölő és Választási Bizottság elnökévé és tagjává csak tagegyesületi tagnak minősülő polgárőr
választható meg. A Jelölő és Választási Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
14
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
75. A Jelölő és Választási Bizottság
a) megvizsgálja a közgyűlési képviselők mandátumát, megállapítja a megvizsgált
mandátumok érvényességét vagy érvénytelenségét, és javaslatot tesz a Közgyűlés levezető
elnökéhez a Közgyűlés határozatképességének megállapítására;
b) javaslatot tesz az OPSZ elnökének, elnökségi tagjainak, Felügyelő Bizottság elnökének és
tagjainak, az Etikai Bizottság elnökének és tagjainak valamint az OPSZ könyvvizsgálójának
megválasztására;
c) feladatkörébe tartozik a szavazás szervezési és technikai lebonyolítása, a szavazatok
számlálása, a választás eredményének kihirdetése.
AZ OPSZ FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA
76. Az OPSZ Felügyelő Bizottsága az elnökből, egy elnökhelyettesből és kilenc további tagból,
összesen 11 főből álló felügyelő szerv, amely testületként jár el, amelynek elnökévé,
elnökhelyettesévé és tagjává csak tagegyesületi tagnak minősülő polgárőr választható meg.
77. A Felügyelő Bizottság
a) ügyrendjét maga állapítja meg;
b) tapasztalatairól a Közgyűlésnek számol be;
c) ellenőrzi az OPSZ működését és gazdálkodását, ennek során
d) a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást és felvilágosítást kérhet;
e) az OPSZ munkaszervezetétől (központi irodájától) tájékoztatást, felvilágosítást kérhet;
f) az OPSZ könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
g) legalább negyedévenként ellenőrzi a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását, az
OPSZ vagyonával történő gazdálkodást,
h) írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról,
i) ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet,
j) ellenőrzi a tagszervezetek részére az OPSZ által juttatott normatív, pályázati és eseti
(rendkívüli) támogatások szerződésszerű felhasználását,
k) ellenőrzi az OPSZ által kötött egyéb szerződések végrehajtását.
A Felügyelő Bizottság a g), i), j) és k) pontok szerinti ellenőrzéseiről szükség szerint jelentést
készít, illetve tájékoztatást ad az Elnökség számára.
78. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a következő tisztújító Közgyűlésig
terjedő időre szól.
79. A Felügyelő Bizottság megkeresésének a polgárőrök, a tagegyesületek, a tagszövetségek, az
OPSZ képviselői és az OPSZ munkaszervezete köteles eleget tenni.
80. A Felügyelő Bizottság elnöke jogosult:
a) az Elnökség, a munkaszervezet, a munkabizottságok és a szakmai tagozatok ülésein
megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni;
b) a vezető testületek, a munkabizottságok, a szakmai tagozatok és az OPSZ munkaszervezete
tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni;
c) az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és összehívását kezdeményezni,
- ha arról szerez tudomást, hogy az OPSZ működése során olyan jogszabálysértés vagy
az Alapszabályba, illetve az OPSZ vezető testületeinek a határozataiba ütköző, vagy a
szervezet, a tagság érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek
15
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre
jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
- vagy ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;
d) összehívni az intézkedésre jogosult vezető testületet (Közgyűlés, Elnökség), ha annak
összehívására az erre irányuló indítvány megtételétől számított 30 (harminc) napon belül
nem került sor;
e) haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az Elnökség vagy a
Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem
teszi meg.
81. A Felügyelő Bizottság elnöke egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével a bizottság bármely tagját
megbízhatja, illetve az ellenőrzési feladatokat állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között az
ügyrendjében szabályozott módon.
Az ellenőrzési feladatok megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a
jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó
tevékenységre is kiterjessze.
82. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van; határozatait egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
83. A Felügyelő Bizottság negyedévente legalább egy alkalommal tart ülést, üléseit az elnök hívja
össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság
bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon
belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő
összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés
összehívására.
84. A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság jogkörére
egyebekben az Ectv. 41. § (1)-(5) bekezdése állapítható meg.
85. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken,
vagy nincs, aki az ülését összehívja, az OPSZ elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű
működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést.
86. A Felügyelő Bizottság elnöke, elnökhelyettese, illetve a Felügyelő Bizottság tagja csak
tagegyesületi tagnak minősülő aktív polgárőr lehet. A Felügyelő Bizottság elnökének,
elnökhelyettesének és tagjának kizárására vonatkozó szabályokat az Alapszabály 133-135. és 137-
138.pontjaiban és az Ectv. 2. § 29. pontjában foglaltakra figyelemmel az Ectv. 38-39. §-aiban
foglaltak határozzák meg.
87. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú
szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú
szervezetnél is betölt.
AZ OPSZ ETIKAI BIZOTTSÁGA ÉS AZ ETIKAI ELJÁRÁS
88. Az Etikai Bizottság az elnökből, egy elnökhelyettesből és 19 további tagból, összesen 21 főből áll.
16
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
A megyei (fővárosi) polgárőr szövetségek területéről egy-egy főt lehet az Etikai Bizottság tagjává
megválasztani.
Az Etikai Bizottság elnökévé, elnökhelyettesévé és tagjává csak tagegyesületi tagnak minősülő
polgárőr választható meg.
89. Az Etikai Bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak kizárására vonatkozó szabályokat
az Alapszabály 133. pontja, 136-138. pontja és az Ectv. 2. § 29. pontjában foglaltakra
figyelemmel az Ectv. 38-39. §-aiban foglaltak határozzák meg.
90. Az Etikai Bizottság megválasztott elnökének és tagjainak megbízatása a következő tisztújító
Közgyűlésig terjedő időre szól.
91. Az Etikai Bizottság feladatát, hatáskörét és eljárásának legfontosabb szabályait a Ptv. IV. Fejezete
határozza meg.
92. Az etikai eljárás megindítását szolgálati vagy etikai szabályszegés gyanúja esetén az OPSZ
elnökének vagy az OPSZ kijelölt elnökhelyettesének kezdeményezésére az OPSZ Etikai
Bizottságának elnöke (elnökhelyettese) rendelheti el a Ptv. 24. § (6) bekezdésében foglaltakra
figyelemmel.
93. A szolgálati vagy etikai szabályszegés gyanúja miatt elrendelt etikai eljárást az Etikai Bizottság 3
tagból álló tanácsa folytatja le. Az Etikai Bizottság eljáró tanácsa megalakulásának rendjét az
OPSZ Etikai Szabályzata tartalmazza. A tényállás tisztázásához szükséges eljárási cselekményeket
(megkeresések kibocsátása, meghallgatások elvégzése) az Etikai Bizottság eljáró tanácsa
elnökének felügyeletével az Etikai Bizottság egyes tagjai önállóan is foganatosíthatják.
94. Az Etikai Bizottság a Ptv.-ben, az OPSZ Etikai Szabályzatában és az OPSZ Szolgálati
Szabályzatában foglaltak alapján jár el. Ha a Ptv. és az OPSZ Etikai Szabályzata másként nem
rendelkezik, az etikai eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (KET) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az
OPSZ Etikai Szabályzata tételesen meghatározza a KET alkalmazandó jogtételeit.
AZ OPSZ ELNÖKSÉGE
95. Az Elnökség az OPSZ operatív irányító testülete. Tagjai:
a) az elnök,
b) az elnökhelyettesek,
c) az alelnökök,
d) az elnökségi tagok,
összesen legfeljebb 29 fő.
96. Az Elnökség tagjának csak polgárőr választható meg. Az elnökhelyetteseket és az alelnököket az
Elnökség tagjai közül az OPSZ elnöke jelöli.
Az elnökhelyettesek és az alelnökök megválasztásáról és visszahívásáról a Közgyűlés
szótöbbséggel határoz.
A köztestületté alakult OPSZ alapító tagjának tekintendő valamennyi megyei (fővárosi) polgárőr
szövetség elnökségi tagjai közül megyei (fővárosi) polgárőr szövetségenként legalább egy
személyt az OPSZ elnökségi tagjává kell megválasztani.
17
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
97. Az Elnökség ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt
a) a Felügyelő Bizottság elnöke,
b) a Felügyelő Bizottság elnökhelyettese,
c) az Etikai Bizottság elnöke,
d) az Etikai Bizottság elnökhelyettese,
e) a Jogi Bizottság elnöke,
f) a megyei (fővárosi) polgárőr szövetségek nem elnökségi tag jogállású elnökei,
g) a szakmai tagozatok nem elnökségi tag jogállású vezetői,
h) a tiszteletbeli elnök,
i) a tiszteletbeli tagok (a tiszteletbeli polgárőrök),
j) a pártoló tagok,
k) az OPSZ munkaszervezetének igazgatási vezetője,
l) az OPSZ munkaszervezetének adminisztratív igazgatója,
m) az OPSZ munkaszervezetének gazdasági igazgatója,
n) az OPSZ jogásza (az OPSZ ügyvédje),
o) az OPSZ könyvvizsgálója,
p) az OPSZ belső ellenőre,
q) az OPSZ sajtófőnöke.
98. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) a polgárőr szervezetnek (Ptv. 2. § (1) bekezdés a)-b) pontja) az OPSZ-be tagként történő
felvétele és az OPSZ tagjai közül történő törlése,
b) az OPSZ Szolgálati Szabályzatának és az OPSZ Etikai Szabályzatának az elfogadása (Ptv.
25. § (2) bekezdés a)-b) pont), figyelemmel a Ptv. 8. § (6) bekezdésében foglaltakra),
c) az OPSZ és tagszervezeteinek törvényes, szakszerű és célszerű működését segítő egyéb
normatív szabályzatok (Szervezeti és Működési Szabályzat, a továbbiakban: SZMSZ, stb.)
elfogadása,
d) az OPSZ Szolgálati Szabályzatának és Etikai Szabályzatának valamint egyéb
szabályzatainak helyes értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos normatív intézkedések
kibocsátása,
e) a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó (Ptv. 8. § (6) bekezdés d) pontja) szakmai és
pénzügyi tervezetekkel kapcsolatos, végrehajtásra irányuló feladattervek jóváhagyása,
f) 2 millió forint feletti kifizetések jóváhagyása,
g) együttműködési megállapodások, szolgáltatási szerződések jóváhagyása, felmondása;
h) az OPSZ munkaszervezetének létrehozására, módosítására és az ügyrendjére vonatkozó
előterjesztések jóváhagyása,
i) munka- és szakértői bizottságok létrehozása, visszahívása, ügyrendjük elfogadása,
módosítása,
j) a tagszervezetek munkájának figyelemmel kísérése, a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése,
k) az éves támogatási keret meghatározása, elosztása,
l) döntés rendkívüli támogatások odaítéléséről,
m) pályázatok kiírása, elbírálása,
n) döntés vállalkozás indításáról, beszüntetéséről,
o) döntés az „Év Polgárőr Egyesülete”, az „Év Polgárőre”, az „Év Polgárőr Pedagógusa”, a
„Polgárőr Város” a „Polgárőr Község”, a „Fővárosi Polgárőr Kerület”, „a Szolgálati
Emléklap”, a „Polgárőrség Sajtódíja”, a „Kopácsi Sándor Érdemrend” és az „OPSZAranygyűrű”
adományozásáról, továbbá döntés az elhunyt polgárőrnek a „Polgárőrség saját
halottjává” nyilvánításról,
18
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
p) elnökségi szakmai tagozatok létrehozása, és a szakmai tagozatok elnökének és tagjainak
megválasztása, visszahívása,
q) elnökségi bizottságok létrehozása, elnökségi bizottságok elnökeinek és tagjainak
megválasztása és visszahívása,
r) OPSZ tiszteletbeli tagjának (tiszteletbeli polgárőrnek) és az OPSZ pártoló tagjának
megválasztása, visszahívása,
s) a Ptv. 9. § (2) bek. d) pontja szerint az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó
bizottsága részére minden év március 31-éig előterjesztendő írásos beszámolónak az
előzetes elfogadása.
99. Az Ectv. 37. § (3) bekezdése alapján felhatalmazást kap az OPSZ Elnöksége, hogy a közhasznú
szervezet működésével kapcsolatban belső szabályzatban rendelkezzen
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma,
időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges,
személye) megállapítható,
b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés
rendjéről, valamint
d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói
közlésének nyilvánosságáról.
100. Az Elnökség határozatképes, ha legalább 18 tagja jelen van. Az Elnökség általában havonta
ülésezik, tagjainak mandátuma négy évre, de legfeljebb a következő Elnökség megválasztásáig
(a tisztújításig) terjedő időre szól.
Az Elnökség indokolt esetben az OPSZ elnökének kezdeményezésére úgynevezett
távszavazással (e-mailen, faxon, telefonon) is hozhat határozatot, amelyről az adminisztratív
igazgató jegyzőkönyvet készít.
AZ ELNÖKSÉG SZAKMAI TAGOZATAI
101. Az Elnökség szakmai tagozatai:
a) közlekedési és baleset-megelőzési tagozat,
b) gépjármű felderítési tagozat,
c) „Szomszédok Egymásért Mozgalom” (SZEM) tagozat.
d) „Fiatal Bűnmegelözök Társasága” (FBT) tagozat
102. Az Elnökség szakmai tagozatainak feladata:
a) ügyrendjük megállapítása;
b) a szakterületükön folytatott tevékenység önálló megszervezése és végzése;
c) módszertani útmutatások, szakanyagok kidolgozása;
d) a tagszervezetek szakterületi tapasztalatainak elemzése, értékelése, összegzése és
hasznosítása;
e) szakterületi programok, szakmai ajánlások kidolgozása;
f) rendezvények szervezése, lebonyolítása;
g) a szakterületi feladatuk iránt érdeklődő polgárőrök részére felkészítő képzések és
továbbképzések kezdeményezése, illetve végrehajtása;
h) a tagszervezetek szakterületi tevékenységének összehangolása, és a részükre szakmai
iránymutatás nyújtása.
19
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
103. Az Elnökség szakmai tagozatának munkájába az egyéb civil tagok mellett bármely tagszervezet
polgárőr tagja bekapcsolódhat.
Az Elnökség egyes szakmai tagozatait az OPSZ kijelölt elnökhelyettesei, illetve alelnökei
felügyelik.
AZ ELNÖKSÉG MUNKABIZOTTSÁGAI
104. Az Elnökség saját tagjai, az OPSZ munkaszervezetének állománya, a tagszervezetek tagjai,
valamint külső szakértők bevonásával határozott időtartamú vagy állandó, szakértő vagy egyéb
munkabizottságokat hozhat létre, vonhat össze, és szüntethet meg.
A munkabizottságok az Elnökség tanácsadó testületei.
A munkabizottságok legalább három, legfeljebb kilenc tagból állnak.
Az egyes munkabizottságokat az OPSZ kijelölt elnökhelyettesei és alelnökei felügyelik.
105. Az Elnökség funkcionális, illetve szakmai munkabizottságai:
a) jogi bizottság,
b) gazdasági és pénzügyi ellenőrzési bizottság,
c) közterületi bűnmegelőzési és oktatási bizottság
d) környezetvédelmi bizottság,
e) ifjúsági, sport és karitatív bizottság,
f) önkormányzati és pályázati bizottság,
g) katasztrófavédelmi bizottság.
106. Az Elnökség munkabizottságainak feladatkörébe tartozik:
a) ügyrendjük elkészítése;
b) szakterületükön folytatott tevékenység önálló megszervezése, végzése;
c) szakanyagok kidolgozása;
d) közreműködés a vezető testületek és a vezető tisztségviselők döntéseinek előkészítésében, a
végrehajtás figyelemmel kísérésében, segítésében.
107. Az Elnökség Jogi Bizottsága az OPSZ vezető testületei, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az
Etikai Bizottság és az OPSZ munkaszervezete munkáját támogató szerv. Tagjainak száma
legalább három, legfeljebb kilenc fő.
Az Elnökség Jogi Bizottsága elnökének képviseleti jogára az Alapszabály 141/c). pontjában
foglaltak az irányadóak.
Az Elnökség Jogi Bizottsága
a) közreműködik az OPSZ belső szabályzatai, szakmai anyagai kidolgozásában,
b) figyelemmel kíséri az OPSZ Etikai Szabályzatában és a Szolgálati Szabályzatában foglaltak
érvényesülését, továbbá szükség szerint javaslatot tesz a belső szabályzatok megalkotására,
illetve módosítására.
108. Az Elnökség Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrzési Bizottsága az OPSZ vezető testületei, az
Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság és az OPSZ munkaszervezete munkáját
támogató szerv. Tagjainak száma legalább három, legfeljebb kilenc fő.
20
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
Az Elnökség Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrzési Bizottsága
a) elősegíti az OPSZ számviteli politikájának, az OPSZ és tagszervezetei gazdálkodásának,
pénzkezelésének a jogszabályoknak megfelelő gyakorlatát, a számviteli és gazdálkodási
fegyelem megvalósulását,
b) figyelemmel kíséri az OPSZ gazdálkodási, illetve pénzkezelési szabályzataiban foglaltak
érvényesülését, szükség szerint javaslatot tesz a feltárt hiányosságok megoldására,
c) a polgárőr tagszervezetek gazdasági vezetői részére felkészítést és segítséget nyújt az
OPSZ-től kapott támogatások felhasználásához és elszámolásához.
109. Az Elnökség jogi, illetve gazdasági és pénzügyi ellenőrzési bizottságai
a) ügyrendjüket maguk állapítják meg;
b) tapasztalataikról az Elnökségnek számolnak be;
c) a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást és felvilágosítást kérhetnek,
d) az OPSZ Munkaszervezetének állománya tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek;
e) az OPSZ könyveibe és irataiba a vizsgálathoz szükséges mértékben betekinthetnek;
f) feladataikat a Felügyelő Bizottsággal együttműködésben látják el.
TISZTSÉGVISELŐI ÉRTEKEZLET
110. A tisztségviselői értekezlet tagjai: az OPSZ elnöke, az elnökhelyettesek, az alelnökök, a Jogi
Bizottság elnöke, az Etikai Bizottság elnöke és a Felügyelő Bizottság elnöke.
A tisztségviselői értekezlet vezetője az OPSZ elnöke.
A tisztségviselői értekezlet üléseit szükség szerinti gyakorisággal tartja.
A tisztségviselői értekezlet feladata a Közgyűlés, az elnökségi ülések előkészítése, a közgyűlési
és elnökségi határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, az OPSZ elnöke operatív
munkájának segítése.
111. A tisztségviselői értekezleten állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt
a) az OPSZ munkaszervezetének igazgatási vezetője,
b) az OPSZ munkaszervezetének adminisztratív igazgatója,
c) az OPSZ munkaszervezetének gazdasági igazgatója,
d) az OPSZ jogásza (az OPSZ ügyvédje),
e) az OPSZ belső ellenőre,
f) az OPSZ sajtófőnöke.
AZ OPSZ MUNKASZERVEZETE
112. Az OPSZ munkaszervezetének feladatkörébe tartozik:
a) a pénzügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott feladatok teljesítése;
b) a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok teljesítése;
c) a Ptv. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott közigazgatási hatósági feladatok
teljesítése;
d) a Ptv. 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott közigazgatási hatósági feladatok
teljesítéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása;
e) a Ptv. 9. § (2) bekezdésében megjelölt egyéb feladatok teljesítése, illetve ezen feladatok
teljesítéséhez szükséges szervezési feladatok elvégzése;
f) az OPSZ információs rendszerének működtetése;
g) a Közgyűlés, az Elnökség és az OPSZ elnöki titkársági feladatainak ellátása, ennek
keretében a vezető testületi ülések technikai előkészítése, levelezések bonyolítása;
21
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
h) a Közgyűlés, az Elnökség és az OPSZ elnöke döntéseinek előkészítése, az ehhez
kapcsolódó javaslatok, előterjesztések, beszámolók, munkatervek, programok, egyéb
szakmai anyagok kidolgozása;
i) az OPSZ vezető testületei határozatainak nyilvántartása;
j) az irattározási feladatok teljesítése;
k) a tagszervezetek közötti koordinációs feladatok ellátása;
l) kapcsolattartás a polgárőr mozgalom támogatóinak képviselőivel;
m) mindazok a feladatok, amelyeket az elnök a jogszabályokban, az OPSZ Alapszabályában és
szabályzataiban, valamint az OPSZ Közgyűlési határozataiban és az OPSZ elnökségi
határozataiban foglalt keretek között az OPSZ munkaszervezetének feladatkörébe utal.
113. Az OPSZ munkaszervezetének belső szervezeti egységei:
a) a gazdasági szervezet,
b) az igazgatási szervezet és
c) az elnöki hivatal.
114. Az OPSZ munkaszervezetében megvalósuló munkamegosztás rendjét, a munkaszervezet belső
szervezeti egységeinek irányítására és vezetésére, valamint a szervezeti egységek
tevékenységének összehangolására irányuló szabályokat az OPSZ Elnökségének jóváhagyásával
(Alapszabály 98. pont h) alpontja) az OPSZ elnöke határozza meg.
115. Az OPSZ munkaszervezetének állományát
a) az OPSZ-szel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló
személyek,
b) állami vagy önkormányzati szervezettől munkavégzésre kirendelt személyek,
c) társadalmi segítők és
d) önálló tanácsadók, szakértők
képezik.
116. Az OPSZ munkaszervezetében az OPSZ elnökének közvetlen irányításába tartozó munkakörök:
a) az igazgatási vezető,
b) az adminisztratív igazgató,
c) a gazdasági igazgató,
d) az OPSZ jogásza (az OPSZ ügyvédje),
e) az OPSZ belső ellenőre,
f) az OPSZ sajtófőnöke.
117. A gazdasági igazgató irányítja az Alapszabály 112. pontjának a)-b) alpontjában foglalt valamint
az Alapszabály 112. pontjának m) alpontja alapján a gazdasági szervezet feladatkörébe utalt
egyéb feladatok teljesítését.
118. Az igazgatási vezető irányítja az Alapszabály 112. pontjának c)-f) alpontjaiban meghatározott
feladatok, továbbá az Alapszabály 112. pontjának m) alpontja alapján az igazgatási szervezet
feladatkörébe utalt egyéb feladatok teljesítését.
119. Az adminisztratív igazgató irányítja az Alapszabály 112. pontjának g)-l) alpontjaiban foglalt,
valamint az Alapszabály 112. pontjának m) alpontja alapján az elnöki hivatal feladatkörébe utalt
egyéb feladatok teljesítését.
22
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
120. Az OPSZ jogásza jogi szakvizsgával rendelkező, jogászfoglalkozású személy. A jogászi
feladatokat az ügyvédekről szóló törvény alapján ügyvéd is elláthatja. Az OPSZ jogásza ellátja –
külön törvényben meghatározott jogkörében – az OPSZ jogi képviseletét a tagszervezetek,
valamint harmadik személyek irányában, a bíróság és más hatóságok előtt a Közgyűlés, az
Elnökség határozatai és az OPSZ elnöke megbízásának keretei között.
121. Az OPSZ belső ellenőre az OPSZ törvényes működésének, pénzügyi gazdálkodásának
elősegítése érdekében az OPSZ elnökének közvetlen alárendeltségében és irányításával végzi
feladatait, amelyek:
a) az OPSZ működésének és vagyonával történő gazdálkodásának, pénzügyi és számviteli
tevékenységének ellenőrzése;
b) a számviteli rend és fegyelem betartatása a hatályos pénzügyi és számviteli jogszabályok
rendelkezéseinek megfelelően;
c) a vagyonmérleg-tervezetének és a vagyonleltár-tervezetének ellenőrzése;
d) az OPSZ által kötött egyéb szerződések végrehajtásának ellenőrzése;
e) a tagszervezetek részére az OPSZ által juttatott normatív, pályázati és eseti (rendkívüli)
támogatások szerződésszerű felhasználásának ellenőrzése
f) a hiányosságok, problémák feltárása és azokról jelentés, beszámoló, jegyzőkönyv készítése
az OPSZ elnöke részére.
122. Az OPSZ sajtófőnöke gondoskodik
a) az OPSZ sajtókapcsolatai fenntartásáról, ennek keretében a közlemények, híradások
kiadásáról, sajtótájékoztatók szervezéséről és levezetéséről;
b) az OPSZ célkitűzései, tevékenysége népszerűsítése érdekében a tagszervezetek és
polgárőrök munkájának a tömegkommunikációban történő megjelentetéséről;
c) az OPSZ lapjának sajtószakmai támogatásáról;
d) a reklám- és propagandamunka végzéséről;
e) a vezető tisztségviselők nyilvános szereplésének előkészítéséről, segítéséről,
f) vezeti a kommunikációs csoportot, amelynek tagjai: a Polgárőr Magazin főszerkesztője, a
Polgárőr Rádió főszerkesztője és az OPSZ Honlapjának főszerkesztője.
AZ OPSZ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI
123. Az OPSZ vezető tisztségviselői
a) az OPSZ elnöke;
b) az elnökhelyettesek és
c) az alelnökök.
124. Az OPSZ elnöke az OPSZ önálló, általános törvényes képviselője. Közvetlen hatáskörébe
tartozik:
a) a Közgyűlés és az Elnökség döntéseivel összefüggő eseti célfeladatok meghatározása;
b) 2 millió forintig a kifizetések jóváhagyása;
c) a „Polgárőr Érdemkereszt” arany, ezüst és bronz fokozata, elismerő oklevél, pénzjutalom
adományozása;
d) az OPSZ Elnökségének jóváhagyásával az OPSZ munkaszervezetének kialakítása,
munkaszervezetben megvalósuló munkamegosztás rendjének meghatározása,
e) az OPSZ munkaszervezetében az igazgatási vezetőnek, az adminisztratív igazgatónak, a
gazdasági igazgatónak, az OPSZ jogászának és belső ellenőrének, az OPSZ sajtófőnökének,
a Polgárőr Magazin főszerkesztőjének, a Polgárőr Rádió főszerkesztőjének és az OPSZ
23
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
Honlapja főszerkesztőjének megbízása, felmentése; az OPSZ munkaszervezeténél
foglalkoztatott személyekkel munkaviszony, illetve más, munkavégzésre irányuló
jogviszony létesítése, megszűntetése;
f) az Elnökség munka- és szakértői bizottságai titkárainak, tagjainak felkérése, megbízása, a
vezető testületek munkabizottságaiba tag delegálása;
g) megbízási díjak, tiszteletdíjak megállapítása;
h) külső szolgáltatások igénybe vétele;
i) szerződések, megállapodások aláírása;
j) a polgárőr igazolványok kiadásának jóváhagyása;
k) javaslattétel az elnökhelyettesek, alelnökök személyére;
l) a Közgyűlés és az Elnökség összehívása.
125. Az OPSZ elnöke közvetlenül irányítja az OPSZ munkaszervezete vezetőinek, az OPSZ
jogászának, belső ellenőrének és sajtófőnökének tevékenységét.
A Polgárőr Magazin felelős kiadója az OPSZ elnöke.
126. Az OPSZ elnökének munkáját a működési, szervezeti, külső kapcsolati, együttműködési
kérdésekben legfeljebb négy elnökhelyettes segíti. Az elnökhelyettesek az elnök megbízásának
megfelelően vezetik a rájuk bízott munkabizottságokat. Az elnökhelyettesek az SZMSZ-ben és
az OPSZ elnöke által közvetlenül meghatározottak szerint az OPSZ elnöke mellett és annak
helyettesítése során az OPSZ képviselőiként járnak el.
127. Az alelnökök (legfeljebb 6 fő) feladata a szakmai tagozatok és a szakmai munkabizottságok
felügyelete, a tagszervezetek összefogása, továbbá az OPSZ célkitűzéseinek és a testületi
döntéseinek megvalósítása érdekében az OPSZ elnöke által meghatározott körben az OPSZ
elnökének helyettesítése. Az OPSZ elnökének munkáját az alelnökök az SZMSZ-ben
meghatározott szabályok szerint segítik.
128. Az OPSZ tisztségviselői megbízatásukért, tevékenységükért semmiféle díjazásban nem
részesülhetnek, azonban az OPSZ éves költségvetésének megfelelően indokolt mértékű
költségtérítésre jogosultak.
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
129. Az OPSZ elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot
meghaladó akadályoztatása esetén az elnök által erre kijelölt elnökhelyettes vagy alelnök
helyettesítheti. Teljes hatáskörben történő helyettesítés részletes rendjéről, a helyettesítő
személyéről az OPSZ elnöke írásban, ennek hiányában az Elnökség határozatban rendelkezik. A
helyettesítő a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy megtenni elmulasztott intézkedéseiért
jogilag és anyagilag egy személyben felelős.
130. Az OPSZ elnöke az elnökhelyetteseket és az alelnököket, valamint az OPSZ
munkaszervezetének állományát bármilyen, a hatáskörébe és ügykörébe tartozó feladat
tekintetében megbízhatja és meghatalmazhatja a képviseletével vagy a munka ellátásával. A
megbízást/meghatalmazást az érintett írásban is kérheti.
24
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
131. A Közgyűlés és az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki,
vagy akinek a közeli hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt
(Ectv. 38. § (1) bekezdés).
132. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által
tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás
(Ectv. 38. § (2) bekezdés).
133. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet, így az OPSZ vezető
tisztségviselője sem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, aki korábban olyan
közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben
legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott
adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy
üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint
felfüggesztette, illetőleg törölte
(Ectv. 39. § (1) bekezdés).
134. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú
szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú
szervezetnél is betölt (Ectv. 39. § (1)-(2) bekezdés).
135. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az
egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály
másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági
jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti
juttatást –, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója
(Ectv. 38. § (3) bekezdés, Ptk. 685. § b) pont).
136. Nem lehet az Etikai Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) az OPSZ vezető tisztségviselője, illetve az OPSZ Elnökségének tagja,
b) a Felügyelő Bizottság elnöke, elnökhelyettese, illetve a Felügyelő Bizottság tagja,
c) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály
másként nem rendelkezik,
25
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
d) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve, a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a szervezet által tagjának a tagsági
jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
e) a)-b) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont).
137. A vezető tisztségviselő (elnök, elnökhelyettes, alelnök); a közgyűlési képviselő (tagszövetség
elnöke, tagegyesületi képviselő); az Elnökség nem vezető tisztségviselő tagja (elnökségi tag); a
munkabizottság (a Jelölő és Választási Bizottság, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, a
Jogi Bizottság, a Közgyűlés által, illetve az Elnökség által létrehozott más munkabizottságok)
elnöke, tagja; az OPSZ tiszteletbeli elnöke; a munkaszervezetben foglalkoztatottak; a tiszteletbeli
és a pártoló tagok (a továbbiakban együtt: bejelentő) haladéktalanul köteles az elnök
(elnökhelyettes) részére írásban bejelenteni, ha vele szemben az arra illetékes hatóság büntető
eljárást indított.
138. A bejelentő a büntetőeljárás alatt a tisztségéből fakadó feladatait nem láthatja el.
Ezen tiltó rendelkezés alól az OPSZ Elnöksége – a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai
vonatkozásában pedig csak a Felügyelő Bizottság – kisebb súlyú vétség esetén felmentést adhat.
Az e pontban foglaltak alkalmazása szempontjából kisebb súlyú vétségnek kell tekinteni a
szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett vétséget vagy a két évnél nem súlyosabb
szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékosan elkövetett vétséget.
Ha a bejelentő büntetőjogi felelősségét (a terhére rótt bűncselekmény elkövetését) a bíróság
jogerősen megállapította, akkor a bejelentő személyével kapcsolatos eljárásban alkalmazni kell a
Ptv. 10. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat.
139. Etikai vagy szolgálati szabályszegéssel összefüggésben megindított büntető eljárás nem
akadályozza az etikai eljárás elrendelését és lefolytatását.
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG
140. A vagyonnyilatkozat tételére irányuló kötelezettségre – az Ectv. 1. §-ában, az Ectv. 2. § 6., 9.,
15. és 29. pontjában, továbbá az Ectv. 4. § (1) és (3) bekezdésében, az Ectv. 53. § (7)
bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az Ectv. 53. § (8) bekezdésében és az Ectv. 54. §-ában
foglaltak az irányadóak.
AZ OPSZ KÉPVISELETE ÉS JEGYZÉSE
141. Az OPSZ-t harmadik személy irányában a bíróság és más hatóságok előtt a vezető
tisztségviselők mint törvényes képviselők, valamint a Jogi Bizottság elnöke és az OPSZ jogásza
képviselik, illetve jegyzik.
E jogkörükben:
a) az elnök önállóan képvisel (törvényes képviselet),
b) az elnökhelyettesek és az alelnökök közül bármelyik kettő együttesen képvisel (törvényes
képviselet),
c) a jogi bizottság elnöke harmadik személy irányában, illetve a bíróság vagy más hatóság
előtt az OPSZ elnökétől kapott meghatalmazás alapján járhat el, és a képviselet önálló vagy
együttes lehet a meghatalmazásban foglaltaknak megfelelően (meghatalmazotti képviselet),
26
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
d) az OPSZ jogásza (az OPSZ ügyvédje) a megbízása és meghatalmazása keretei között a
külön törvényben meghatározott, önálló aláírási jogának megfelelően, egyszemélyben
önállóan járhat el (meghatalmazotti képviselet).
142. Az OPSZ-t az OPSZ elnöke akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy
előnyomtatott OPSZ név alá vagy a név fölé a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét
önállóan írja.
143. Az OPSZ-t az erre felhatalmazott vezető tisztségviselők közül bármelyik kettő akként jegyzi,
hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott OPSZ név alá vagy a név fölé a
hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevüket együttesen írják.
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS UTALVÁNYOZÁS AZ OPSZ NEVÉBEN
144. Az OPSZ nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú
szerződést, illetőleg jognyilatkozatot – ide értve különösen a bankszámla feletti rendelkezést is –
az elnök önállóan ír alá; az elnök által írásban felhatalmazott más vezető tisztségviselők közül
bármelyik kettő – az alábbi pontban foglaltak kivételével – együttesen ír alá.
145. Az OPSZ nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú
szerződés, illetőleg jognyilatkozat alapján, valamint a vezető testületek határozatának
végrehajtása körében utalványozási jogot gyakorolnak:
a) az elnök önállóan 2.000.000 (kétmillió) forintig,
b) az elnök és az elnökhelyettesek vagy az alelnökök egyike együttesen 2.000.000 (kétmillió)
forint felett.
AZ OPSZ GAZDÁLKODÁSA
146. Az OPSZ a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által elfogadott költségvetés, az
Ectv., a Ptv. továbbá a hatályos pénzügyi és számviteli jogszabályok rendelkezései szerint
gazdálkodik.
AZ OPSZ VAGYONA, BEVÉTELEI
147. Az OPSZ vagyona lehet:
a) készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg),
b) értékpapír (kötvény, letéti jegy, stb.),
c) ingó és ingatlan vagyon.
148. Az OPSZ bevételei különösen:
a) a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól az OPSZ közhasznú
céljaira vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó
bevétel,
d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
e) a tagdíj,
f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
27
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
g) a rendezvények bevételei,
h) meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei,
i) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel (350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4.
§ (1) bekezdés),
j) egyéb bevételek.
AZ OPSZ BEVÉTELEINEK FELHASZNÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA
149. Az OPSZ gazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az
Alapszabályban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel.
150. Az OPSZ-nek mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási
tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A
közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell
alkalmazni.
AZ OPSZ KÖLTSÉGEI
151. Az OPSZ költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
(ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
A BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK
152. Az OPSZ beszámolójára és a beszámoló közhasznúsági mellékletére az Ectv.-ben, a számvitelről
szóló törvényben, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a
közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakat kell
alkalmazni.
153. A beszámoló és a közhasznúsági melléklet (közhasznúsági jelentés) elfogadása a Közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés által elfogadott beszámolót a közhasznúsági
melléklettel együtt, annak elfogadásától számított 15 napon belül az OPSZ hivatalos honlapján
(www.opsz.hu) nyilvánosságra kell hozni.
154. Az OPSZ éves beszámolójába és közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet.
EGYÉB, A GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
155. Az OPSZ tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai a tartozásaiért saját vagyonukkal nem
felelnek.
28
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
156. Az OPSZ vagyontárgyait szerződéses keretek között használatra tagszervezetei részére átadhatja.
A POLGÁRŐR TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSA
ÉS A TÁMOGATÁS ELOSZTÁSI RENDJE
157. A polgárőri tevékenység költségvetési támogatását, illetve a támogatás elosztási rendjét a
belügyminiszter rendelete szabályozza.
Az OPSZ-hez beérkezett támogatások elosztása az OPSZ Közgyűlése által elfogadott éves
pénzügyi terv alapján történik.
Az ennek megfelelően nyújtott támogatások felhasználását és az azokkal való elszámolást a
támogatási szerződésekben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
Az OPSZ a polgárőri tevékenység költségvetési támogatását az OPSZ alapító tagjainak minősülő
megyei polgárőr szövetségeken keresztül osztja szét a polgárőr szervezetek (Ptv. 2. § (1)
bekezdés a)-b) pontja) között.
158. Az OPSZ a beérkezett támogatások tagszervezetek közötti elosztását
a) működési támogatásként,
b) pályázatok útján, valamint
c) eseti (rendkívüli) célfeladat támogatásaként
biztosítja.
A tagszervezetek a) – c) pont szerinti támogatásának együttes összege (támogatási keret) egy
évben nem lehet kevesebb, mint a tárgyévben beérkező (tényleges) bevétel 10 (tíz) millió forint
feletti részének 50%-a.
159. Működési támogatásban a polgárőr egyesületek és a megyei (fővárosi) polgárőr szövetségek
részesülhetnek. Az OPSZ a polgárőr egyesületeket a megyei (fővárosi) polgárőr szövetségeken
keresztül támogatja.
A megyei (fővárosi) polgárőr szövetségeknek és a polgárőr egyesületeknek szóló működési
támogatás 50 %-át a megyei (fővárosi) polgárőr tagszövetségek között egyenlő arányban, a
második 50 %-át differenciáltan, a megyékben (fővárosban) működő polgárőrök
létszámarányának, illetve a polgárőr egyesületek számának figyelembevételével kell elosztani.
160. A pályázatokat a cél szerinti feladatokra és a rendelkezésre álló támogatási keretre figyelemmel
az Elnökség írja ki és bírálja el. A pályázatokon valamennyi tagszervezet részt vehet.
161. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseivel összefüggő eseti (rendkívüli) célfeladatok
meghatározására az OPSZ elnöke, a támogatás mértékének meghatározására az Elnökség, illetve
az OPSZ elnöke jogosult.
162. Az OPSZ a működési, pályázati vagy rendkívüli céltámogatásban részesült tagszervezettel
szerződést köt, amelyben rögzíteni kell a pénzbeli, illetve más vagyoni (anyag, eszköz) támogatás
mértékét, folyósításának rendjét, a felhasználás célját, a támogatott részéről felelős személyt, az
elszámolás módját és határidejét.
29
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
163. A támogatott tagszervezet köteles a szerződésben rögzített határidőre a támogatás
felhasználásáról írásbeli beszámolót és tételes elszámolást készíteni, valamint azt a támogatott
tagszervezet nevére kiállított számlamásolatok egyidejű benyújtásával igazolni. A
számlamásolatokat a felelős személy aláírásával hitelesíti.
A TAGDÍJ
164. A tagszövetségek a tagegyesületeik által hozzájuk befizetett tagdíjakból a regisztrált
tagegyesületeik számával arányos tagdíj fizetésével is hozzájárulnak az OPSZ működéséhez.
165. A mindenkori éves tagdíj mértékét az OPSZ rendes évi Közgyűlése állapítja meg.
166. Az éves tagdíjat az OPSZ tárgyévi rendes Közgyűlését követő 60 napon belül kell a
tagszövetségeknek az OPSZ számlájára egy összegben befizetni.
A tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztó tagszervezet tagdíjtartozásának rendezéséig az OPSZtől
támogatásban nem részesülhet.
AZ OPSZ MEGSZŰNÉSE
167. Az OPSZ megszűnésére a Ptv. 30. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Ptk. 64. §-ában
foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
168. Az OPSZ munkaszervezete és az OPSZ Elnöksége által kijelölt (létrehozott) bizottságok közös
felelősséggel az Alapszabály elfogadásától számított
a) 30 napon belül elkészítik és elfogadás végett az Elnökség elé terjesztik a Ptv. 10. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint és a Ptv. 25. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerint megalkotandó
Szolgálati Szabályzat, illetve Etikai Szabályzat tervezeteit;
b) 90 napon belül elkészítik és elfogadás végett az Elnökség elé terjesztik az OPSZ Szervezeti
és Működési Szabályzatának tervezetét;
c) 6 hónapon belül elkészítik és jóváhagyás végett az Elnökség elé terjesztik a polgárőr
igazolvány kibocsátásának és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló szabályzat
tervezetét;
d) 90 napon belül az Elnökség elé terjesztik az OPSZ bizottságai és az Elnökség bizottságai
saját ügyrendjüket.
169. Az Etikai Bizottság megválasztott elnöke az OPSZ munkaszervezetének anyagi és technikai
támogatásával gondoskodik az Etikai Bizottság megválasztott tagjainak megfelelő felkészítéséről
és a Ptv. IV. Fejezetében foglaltak egységes alkalmazásáról.
170. Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység
szabályairól szóló törvény, az Ectv., valamint a Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
30
OPSZ ALAPSZABÁLYA
ELFOGADVA AZ OPSZ 2012. FEBRUÁR 25-ÉN MEGTARTOTT KÖZGYŰLÉSÉNEK A KGY/9/2012. SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL
171. Az Országos Polgárőr Szövetség Közgyűlése 2012. év február hó 25. napján a KGY/9/2012. sz.
határozatával a jelen Alapszabályt elfogadta.
A jelen Alapszabály elfogadásával egyidejűleg a KGY/16/2011. számú közgyűlési határozattal
elfogadott Alapszabály hatályát veszti.
Kelt: Budapesten, a 2012. év február hó 25. napján.
Dr. Túrós András
az OPSZ elnöke
sk.
31
MELLÉKLET az Országos Polgárőr Szövetség Alapszabályához
Polgárőr fogadalom
Én, ............................... polgárőr fogadom, hogy a Polgárőrséghez önként csatlakozom.
Szabadidőmben, ellenszolgáltatás nélkül bűnmegelőzési szolgálatot teljesítek, településemen
közreműködök a közbiztonság megőrzésében, embertársaimat segítem, részt veszek a
bűncselekmények és a közlekedési balesetek megelőzésében, a katasztrófák és a vészhelyzetek
elhárításában, élen járok a természet és a környezetünk védelmében.
A Polgárőrség eszmeiségéhez, küldetéséhez hű leszek, példamutató életet élek, a hatályos
jogszabályokat betartom.
Az önként vállalt polgárőri szolgálatot becsülettel, legjobb tudásom szerint látom el hazám,
Magyarország javára.
Isten engem úgy segéljen!*
*(A polgárőr lelkiismereti meggyőződése szerint mondhatja ki: „Isten engem úgy segéljen!” )